Csillagmetró Budapest

A már-már legendás 4-es számú metróvonal, melynek építése egyre tovább, és tovább halasztódik, óriási, lassan gigászi összegeket emészt fel. Az ötlet, ami először 1972-ben merült fel, mai, jobban mondva leendő arcát 1996-ban kapta. A metró, aminek költségei félkész állapotban is minden keretet meghaladnak, jelenleg nem csak árát tekintve jár a csillagokban; a finanszírozás az űrben lóg és egyelőre egyáltalán nem biztos, hogy képes lesz a közeljövőben bárki is befejezni a tervet.
A csillagászati összeg pedig egy kis túlzással a Holdig elér. Ha pedig máshogy költjük el, ennyi pénzből a csillagokba is, de legalábbis a Marsra el lehetne jutni. Hogyan?


"Metró lészen!"

Az éplő metró a Bocskai útnál.
Forrás: www.metro4.hu

A metró építése csak zajlik, és zajlik. Míg a politikai és gazdasági komplikációk a magasban egyre csak szövődnek, a hétköznapokban nem mutatja más a metró épülését, mint a Budapest látképébe lassan szervesen beilleszkedő lezárt építési területek, a farost lemez falak, és a békésen ásítozó, cigarettázó, csevegő munkások jelenléte. Ha minden a terv szerint haladt volna, már évek óta euróval fizetnénk a 4-es metró jegypénztárában. Ám nem csak az első tűnik álomszerűnek. A metró átadása a mai tervek szerint leghamarabb 2015-re várható. Ha ez megvalósul, a szó szerint korokon átívelő beruházás 12 évvel késne az eredeti ígéretekhez képest. Talán érthető módon legalábbis kétkedve fogadja a lakosság ezt az ígéretet. Még az is lehetséges, hogy mire elkészül, tényleg euróval fogunk fizetni a jegyért.

A csillagokba!

A Discovery űrrepülő fellövése
Forrás: www.wikipedia.org

A beruházás, ami többször is módosult, ma a tervek szerint 533 milliárd forintba fog kerülni, ez a szám majdnem duplája a 2004-ben tervezett 264,4 milliárdos összköltségnek. Természetesen ez csak terv, a beruházás két szakasza közül a második finanszírozása még finoman szólva is kétes.
Azonban ha feltesszük, hogy a tervezet tényleg megvalósul a körülbelül 533 milliárdos költségvetésből, akkor megveregethetjük a tervezők vállát: egy olyan csillagmetrót építettek, ami mind időben, mind pénzben ugyanannyiba került, mintha Magyarország a Marsra szeretett volna eljutni.
Egy űrrepülőgép építése, a NASA hivatalos adatai szerint ennél jóval kevesebb pénzt emészt fel. Az Endeavour űrsikló ára az Egyesült Államok űrkutató hivatalának építésekor 1,7 milliárd dollárba, mai árfolyamon 300,9 milliárd forintnak megfelelő összegbe került.
Ez egy nem akármilyen jármű. Az itthon hagyományos állami beruházások, a folyton romló alkatrészek, az eltűnő kivitelezők, az illegális vendégmunkások, a lazsálás és az anyagspórolás itt elképzelhetetlen lenne. Talán ezért is nem építünk mi űrsiklót. Míg a körülbelül háromszáz milliárdos űrhajó minden része a helyén kel, hogy legyen és van is, és az Endeavour 1992 és 2011 között 25 bolygó körüli és Nemzetközi Űrállomásra vezető utat tett meg szerencsésen idei nyugdíjazásáig, addig Budapesten a nála drágább metróknál még az is kérdés, hogy sikerül-e a metrószerelvény és az alagút méretét elsőre összehangolni, vagy nem.

A nemrég leállt Spirit marsjáró robot
Forrás: www.nasa.gov

Mindenesetre ennek taglalása, a követhetetlen kivitelezési háló munkájának követése már-már politikai kérdés, ezért erre most nem térünk ki.
Ha továbbmegyünk, még bőven futja a maradék 133 milliárdos keretből, és a Marsra még nem szálltunk le. Ha egy NASA marsjáró robot (mondjuk a hét évig üzemelő Spirit és testvére, az Opportunity) átlagos 850 millió dolláros (150 milliárd forint) költségvetését vesszük alapul, ezt összeadva máris van egy csillogó-villogó magyar űrsiklónk, ami teljesen saját gyártmányú marsjárónkat viszi a vörös bolygóra, összesen mintegy 451,35 milliárd forintból, ami még mindig elmarad a 4-es metró építésének költségeitől.

Arról pedig még nem is esett szó, hogy ennek milyen hatásai lennének az országra. A hatalmas projekt állami megrendelései az ipari ágazatok egész sorának jelentenének konjunktúrát, a beruházások csak úgy szippantanák be a munkaerőt, az ország közvéleménye pedig, ami hozzá van szoktatva, hogy nekünk, magyaroknak nem sikerül semmi, lázban éghetne, miközben a Földön elsőként készülnénk embert küldeni a Marsra. Mindezt a 4-es metró építésének árából.

Az viszont igaz, hogy ebben az esetben emberi utasokat szállítani és visszatérni képtelen marsjáróról beszélünk, tehát a maradék 81,5 milliárd forintot nyugodtan rászámolhatjuk a projektre, ha egy embereket szállító, és az űrsiklóhoz visszatérni képes leszálló egységet építünk, vagy egy Marson leszállni és felszállni képes űrsiklót.
Egyáltalán nem biztos, hogy az 533 milliárd forint ezt fedezné. Azonban körülbelül ennyire bizonytalan a 4-es metró építésének befejezése is pénzben és időben. A Discovery űrrepülőgép építése a maga 300,9 milliárdos árával 5 évig tartott a NASA számára. Körülbelül hasonló időt emészt fel egy marsjáró expedíció előkészítése is. Akárhogyan is számoljuk, ez még mindig hamarabb elkészül, a tervező asztaltól a fellövésig, mint a mi drága metrónk.

Ám ha végső soron mégis kicsúszunk a pénzből és időből, esetleg számoljuk hozzá valamelyik autópályánk méregdrága építési költségeit is. Hiszen köztudott, hogy a magyarországi autópályák építése az Alföldön, sík terepen drágább és több ideig tart, mint a horvát autópályák építése hegyek között, viaduktok és alagutak során át. Ennyi pénzből pedig a Marson is lehetne autópályát építeni. Vagy űrhajót.
Mindenesetre ezek egyenlőre álmok. Nem valószínű, hogy megvalósulnak a közeljövőben, és talán mi, magyarok nem is kell eljussunk a csillagokba.
Azonban megnyugodhatunk. A félkész metrónk már idáig is annyiba került, hogy a külföldi kivitelezőknek valószínűleg bőven jutna pénzük egy-egy űrtúrára, ha akarnák. A NASA már szállít űrturistákat is. Ha úgy döntenek, legközelebb a félkész munka megérdemelt jutalmából kigranak egyet az űrbe, talán küldenek nekünk is képeket. Legalább lesz mivel dekorálni az építkezések farost paravánjait.




Források:
www.wikipedia.org
www.metro4.hu
www.nasa.gov
www.kaycircle.com
Hozzáférés a forrásokhoz: 2011. június 8.